kivan
kivan tárgyatlan ige
1. <Meghatározott összeg, mennyiség, időtartam> pontosan, kereken megvan, nem kevesebb vmely mennyiségnél; bizonyos összeget, mennyiséget kitesz, bizonyos összegre, mennyiségre rúg. Ez a korsó kivan két liter. [Szilveszter-éjen.] Hajrá fiúk! ez a pohár Az elfolyt nyolcszáz ötvenért [= az elmúlt évért]! Kivan, – nincs egy nap híja se. (Arany János)
2. (bizalmas) <Ember, állat nagy munka, megerőltetés miatt> fáradt, kimerült. Nagyon kivagyok már. Szóláshasonlat(ok): úgy kivan, mint a ® liba.
Vö.: ki [2] (III. 2, 4).
