koledál
koledál [ë] ige -t, -jon
tárgyatlan (néprajz) <Legények csoportja> karácsony és újév táján ősi énekeket mondva házról házra jár, és adományokat gyűjt. || a. tárgyatlan és tárgyas (népies) Házról házra járva adományokat, alamizsnát gyűjt, gyak. vmely közösség számára. A szegény diákok, betegek javára koledál; az iskola, a templom építésére koledál; élelmet, pénzt koledál. Hallja, én nem megyek többé a Sasba magának ebédet koledálni. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): összekoledál.
koledálás; koledáló.
