könnyed
könnyed [e] melléknév (régies) -en [e], -ebb [e, e]
1. Erőlködés, erőfeszítés nélküli, nem nehézkes <mozgás, tevékenység>; könnyű. Könnyed járás, lépés, mozdulat. Azzal a nehéz fát könnyeden forgatja, Mint csekély botocskát véginél ragadja. (Arany János) Tisztelettel kell meghajolnunk a fordítónak könnyed, folyékony verselése előtt. (Péterfy Jenő)
2. Olyan <magatartás>, amely a nehézkességnek, feszélyezettségnek jelét nem mutatja, amelyet biztos jártasság, otthonosság jellemez. Könnyed fellépés, modor. || a. Sima, könnyen folyó, szellemes, de kissé felületes <beszélgetés, stílus>. Könnyed csevegés, társalgás; könnyed stílusban írt cikk.
3. Könnyeden: könnyedén (4). Letörleni véle [= az özvegyi fátyollal] könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet. (Petőfi Sándor)
