kópé
kópé főnév -t, -ja (bizalmas)
1. (tréfás, rosszalló) Ravasz, agyafúrt ember, aki szereti a csínyt, a mások rovására menő tréfát. Nagy kópé; szerencsés kópé; vén kópé. Te kópé, nem is tudod, mennyi hódítást tettél már. (Csiky Gergely) Remélem, hogy apa … megengedi, hogy a szobában maradhasson … a pajkos Ferenccel. Hej, Ferenc nagy kópé! (Krúdy Gyula)
2. (kedveskedő) Pajkos, csintalan, rakoncátlan gyermek. Aranyos, kedves kis kópé!
kópéskodik.
