kötény
kötény főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A ruha fölött viselt, a test mellső részét takaró és a ruhát munka közben szennyeződés ellen védő egyszerű ruhadarab; négyszögletes v. félkörös (beszegett) kelmedarab, amelyet nyakba, vállra v. derékra kötve hordanak. Iskolai, melles kötény; a csizmadia, a kovács, a szakácsnő köténye; a kötény kötője, pántja; ® félreáll a köténye; kötényébe rak, kötényében hord vmit; az anyja kötényébe kapaszkodik: (átvitt értelemben is) félénk, gyámoltalan <gyermek>; kötényt köt (maga elé); leveti a kötényt. A vendéglős megtörölte kezét kötényébe, amikor … kezet fogott vendégével. (Krúdy Gyula) Etel és Stefi szolgált ki … fehér kötényben, fejükön bóbitával. (Kosztolányi Dezső) || a. Tetszetősebb alakú, rendsz. díszes(ebb) ilyen női ruhadarab; nem munkához, hanem díszként viselik; a régi magyar női (népies)viseletnek és kislányok ruházatának kiegészítője. Még a királyné is felveszi a kötényt, mikor magyarba öltözik. (Jókai Mór) Bizony, ha úgy szépen kiöltözne …, ha … harmonikás szoknyát kötne fel, a mellé slingelt kötényt, … ej haj, de gyönyörű volna … (Mikszáth Kálmán) || b. Gőzfürdőben a test elülső részeit takaró, a meztelen testre kötött vászondarab.
2. (bányászat) A test hátsó részére kötött s a deréktól a térd hajlásáig érő bőrdarab; a vizes helyeken ülve dolgozó bányász egészségét óvja. Hátsó kötény.
3. (építészet) Az épületen levő nyílásnak (ajtó, ablak stb.) mélyen lelógó felső kávája, a redőnyszerkezet elhelyezésére.
Szólás(ok): Szűz Mária kötényében sem volna jobb dolga: ennél jobb dolga már nem lehet.
Szóösszetétel(ek): 1. kötényanyag; kötényhímzés; köténykötő; köténypánt; kötényszalag; kötényzseb; 2. bőrkötény.
kötényes; kötényke; kötényű.
