közérzet
közérzet [z-é] főnév
A tudatnak főleg a testi, egészségi állapotból fakadó és a kedélyre (2) is kiható általános állapota. Milyen a közérzeted? A betegnek már jobb a közérzete. Lekanyarítottam magamnak egy darab szalámit …, s mohó fogakkal haraptam belé, fittyet hányva minden következménynek. Kitűnő közérzetem támadt. (Kosztolányi Dezső)
közérzeti; közérzetű.
