külzet
külzet [e] főnév -et, -e [ë, e] (hivatalos)
A hosszában összehajtott folyamodvány, beadvány külső oldala, melyen legtöbbször a címzett, a beadó neve, lakása, a beadvány tárgya, a csatolt mellékletek (száma) és a kezelési dátumok vannak feltüntetve. A bélyeget a kérvény külzetére ragasztotta. || a. Ennek külső alakja, rendje. Nagy gondot fordított a kérvény külzetére.
külzeti.
