kurjantás
kurjantás főnév -t, -ok, -a
A kurjant igével kifejezett cselekvés, ill. hangjelenség; az a tény, hogy vki kurjant; harsány, éles, rendsz. jókedvű, ritk. indulatos (föl)kiáltás. Dühös, vidám kurjantás. Éktelen kurjantásra riadt fel. Ki tanyája ez a nyárfás? | Nem hallik be a kurjantás. (népköltés) A csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. (Petőfi Sándor) Még hangosabb lesz a hajófenék, Szitok, kurjantás röpköd szerteszét. (Reviczky Gyula)
