kurucság
kurucság [c-s] főnév -ot, -a (rendsz. egyes számban)
1. (történettudomány) A kurucok (I. 1) összessége. A kurucságon belül nem volt mindig egyetértés. || a. Kisebb-nagyobb kuruc csapat. A kurucság rátámadt a labancokra.
2. A kuruc (II. 2–4) melléknévvel kifejezett (emberi, jellembeli) tulajdonság; kuruc felfogás, érzület, meggyőződés, természet. Dacos, kemény, nyakas kurucság. Majd kiverik belőle a kurucságot. || a. (ritka) Ilyen emberre valló, tőle származó cselekedet, tett. Micsoda kurucságokat csinál!
