kutyahitű
kutyahitű melléknév
1. (történettudomány, régies, rosszalló, gúnyos) Ebhitű <személy>. A te kutyahitű szolgáid a múlt éjjel Feriz bég embereit … megtámadván, azok közül huszonnégyet leaprítottak. (Jókai Mór)
2. (tájszó) Makacs, megátalkodott. Kutyahitű ember volt … ez a mi Gergelyünk, ezt üzente vissza [Bécsbe]: – Inkább öszök [= eszek] itt az én fejedelmemmel korpakenyeret, mint Bécsben a császárral kalácsot! (Móra Ferenc)
