lábas [1]
lábas [1] melléknév
1. Olyan <tárgy, építmény>, amelynek lába van, ill. amely lábon, talapzaton áll. Lábas asztag; (régies, népies) lábas ház: olyan, rendsz. régi városokban található emeletes lakóház, amely földszintjének utca felőli részén árkádokkal van kiképezve; lábas ól, pajta, serleg, téka. Van egy régi lábas óra a szögletben. (Jókai Mór) Érdekes kocsmák … Az udvaron lábas szín. Hátul a lóólak. (Eötvös Károly)
2. (népies) Lábas jószág, (régies) lábas állat, barom, marha: a szarvasmarha, esetleg a ló és a szamár, valamint még a sertés, a juh és a kecske is, együtt. A nagyanyjáról maradt kláris meg gránát mellé nem ártana egy kevés pengő pénz és lábas marha. (Kemény Zsigmond) Vele futott minden cselédje; a kastély ott maradt üresen: a lábas jószágot is elhajtották. (Jókai Mór) Van rajta [= Gődénylak pusztán] éktelen mennyiségű lábas barom, amiket sohasem vesz senki számba; ha a ménesből, gulyából, nyájból és kondából ellopnak a szomszédok egy csomót, a csikós, a gulyás, a juhász, a kondás be sem jelenti azt, hanem visszalopja. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): ellenlábas; jobblábas; kezeslábas.
