1. (tájszó, elavult) Langyos, állott, poshadt <folyadék>. Lagymatag lé, víz.
2. (átvitt értelemben) Határozatlan egyéniségű <személy>; olyan, akiben nincs lendület, érdeklődés, lelkesedés, aki (érzelmileg) közömbös; kedélytelen, lanyha, energiátlan. Lagymatag ember, társaság. Mindenben ilyen lagymatag vagy? || a. (átvitt értelemben) Ilyen emberre jellemző, tőle eredő <magatartás, megnyilvánulás>; lanyha, bágyadt, vontatott. Lagymatag beszélgetés, bírálat, intézkedés, nyilatkozat, munka, tempó, vélemény. Lagymatag érdeklődés fogadta az előadást. Lagymatagon kezelte a kérdést. Persze, – hagyta rá lagymatag, fáradt hangon … (Mikszáth Kálmán) || b. (átvitt értelemben, választékos) Csendes, eseménytelen, tespedt, álmos <kor, időszak>. Ady több versében is gúnyolta lagymatag korának tehetségtelen költőcskéit.