lak
lak főnév -ot, -ja v. -a (régies, választékos)
Különálló lakóház, családi ház. Erdei, kerti, kis, tágas lak. Egész életét nyugodt falusi lakában tölté. (Eötvös József) Kis lak áll a nagy Duna mentében. (Petőfi Sándor) Áll a kis lak pusztán, ridegen, Gyom veri fel nyájas udvarát. (Arany János) Lakán … ott borong … a ború, Falán sok szentkép, néma koszorú. (József Attila) || a. <Személynévvel v. más szóval alkalmilag alkotott összetétel utótagjaként:> vkiről elnevezett villa, nyaraló. Mária-lak; Teréz-lak; (tréfás is) Vár-lak; (tréfás) Megkoplalta-lak; Harap-lak: <kutyaház tréfás felirata>.
Szóösszetétel(ek): 1. lakjegyzék; lakpénz; 2. erdészlak; kéjlak; paplak; remetelak; úrilak; vadászlak.
