lángpallos
lángpallos főnév
1. (vallásügy) <A Biblia szerint> a keruboknak büntető fegyverként hordott, lángoló pengéjű kardja. Úgy állt … a vén Gyurka, mint egy Cherub, a lángpallos helyett fölemelt mogyorófapálcával. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Mesebeli, mondabeli hősök, emberfölötti lények által haszn. hasonló fegyver. Villámkorbácsaikkal, lángpallosaikkal a szörnyű istenhősök egymásra sújtanak. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Bosszúálló, elrettentő, büntető eszköz. A Rákóczi mennykövéből lesz a király lángpallosa. (Jókai Mór)
lángpallosú.
