lányos
lányos melléknév -an, -abb, (tájszó) lyányos, jányos
1. Olyan <szülő>, akinek felnőtt, de még férjhez nem ment, eladó sorban levő lánya van. Lányos apa, mama. A lányos anyák a nagy terem falainak hosszában ültek. (Vas Gereben) || a. Olyan <család>, amelyben felnőtt, férjhez adandó lány van. Lányos ház.
2. Arcát v. természetét tekintve leányhoz hasonló. Lányos fiú.
3. Leányos (1). Lányos mosoly, üdeség, viselkedés. Lányos pajkossággal hősiesre fújta fel arcocskáját. (Mikszáth Kálmán) Akarásom nem töröm össze lányos | ostobaságon! (József Attila)
4. (népies) Udvarolgatni szerető, leányok után futkosó <fiatal férfi>. Ez a legény nagyon lányos.
lányosság.
