lapály
lapály főnév -t, -ok, -a (választékos)
A környék szintjénél alacsonyabban fekvő, nagyobb sík földterület. Kukorica nőtt a lapályon. A dombról leértek egy füves lapályra. Csend van a tetőkön, csend a völgy lapályin. (Arany János) Nézem a homorú völgyet, A tárt ölű lapályt … (Tóth Árpád) A Csörge-tó apró kis pocsolya volt a Sót melletti lapályon. (Babits Mihály)
