lapító
lapító melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy, tárgy>, aki, amely lapít (1) vmit. A lemezt lapító gép.
2. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Olyan <személy, élőlény>, aki, amely vhol veszteg marad, lapít (3); lapuló. A csendben lapító ember; a bokorban lapító nyúl.
II. főnév -t, -ja (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás)
1. Olyan személy, aki meghúzódva, a feltűnést kerülve veszteg marad, lapít (3). A háttérben lapítók.
2. (tájszó) Gyúródeszka, nyújtódeszka.
Szóösszetétel(ek): húslapító.
