lapocka
lapocka főnév ..kát, ..kája
1. (bonctan) Az ember és az emlősállatok hátában levő széles, lapos csont; ez kapcsolja – ízület segítségével – a felső, ill. a mellső végtag csontját a törzshöz. Kiáll a lapockája. Fordult a kocka, Nem állván a szuronyt a német lapocka! (Sárosy Gyula)
2. <Táplálkozás céljára leölt állat húsából> a lapockacsont körül levő rész. Kérek egy kiló lapockát. Nem dörgölődzik sült lapocka számhoz. (József Attila)
3. (tájszó) Parázs szedésére v. hordására haszn. kis vaslapát.
4. (tájszó) <Kenyérsütéskor, lekvárfőzéskor> keverésre haszn., fából készült, kis lapát alakú, nyeles eszköz.
5. (tájszó) Ruha sulykolására haszn. lapos, nyeles fadarab.
Szóösszetétel(ek): lapockalövés; lapockavég.
lapockás.
