lassúdik
lassúdik tárgyatlan -tam, -ott, -jék (-jon) (régies, irodalmi nyelvben)
<Mozgás, folyamat> egyre lassúbbá (1–3, 6) válik v. kezd válni; lassul, lassúbbodik. Hangos dobogással futának …, míg végre lassúdott a dobaj. (Vörösmarty Mihály) Cél és értelem | megállt, megszűnt? … Lassudott, | meghalt az élő élet. (Szabó Lőrinc)
Igekötős igék: ellassúdik; lelassúdik; meglassúdik.
lassúdás; lassúdó; lassúdott.
