látogatás
látogatás főnév -t, -ok, -a
Általában a látogat igével kifejezett cselekvés, történés; az a cselekvés, hogy vkit, vmit (meg)látogatnak, ill. az a tény, hogy vki (meg)látogat vkit.
1. Vkinek udvariasságból, figyelmességből, barátságból való fölkeresése; látogatóba menés vkihez, vhová. Bemutatkozó, tisztelgő, udvariassági látogatás; betegek látogatása; vkinek a látogatására megy; látogatást kap; látogatást tesz vkinél; vkinek a látogatását viszonozza; ® adósod vagyok egy látogatással; látogatásával megtisztel, szerencséltet vkit. Ma a szegény Bercsényi úr látogatására voltunk. (Mikes Kelemen) Útra kelt Nápolyba Albertus látogatására. (Mikszáth Kálmán) Előkerült Vilma kisasszony is, mégpedig komolyan látogatáshoz öltözve, fekete ruhában. (Krúdy Gyula) || a. Vkinek, vminek hivatalos fölkeresése vmely feladat, teendő elvégzése v. ellenőrzés végett. Ellenőri, (fő)igazgatói, hivatalos, (szak)felügyelői látogatás.
2. Vminek rendszeres, gyakori fölkeresése, megtekintése, meghallgatása, vmin való részvétel, vhová járás. Előadások, múzeumok, színházak, szórakozóhelyek látogatása. Fiatalkorúaknak a mulatók látogatása tilos.
3. Vkinek, vmely csoportnak bizonyos céllal vhová való elmenetele, ellátogatása. A küldöttségnek városunkba, az üzembe való látogatása.
4. (átvitt értelemben, vallásügy, régies) Isten látogatása: bűnhődés, sorscsapás, próbatétel (1a). Amit szenvedünk, Isten látogatása rajtunk. (Jókai Mór) Minden érezte az isten közeledő látogatását. (Mikszáth Kálmán)
5. Az az alkalom, időpont, amikor (meg)látogatható (vki, vmi); látogatási idő. A múzeumban hétfőn nincs látogatás. A kórházban szerdán és pénteken van látogatás.
Szóösszetétel(ek): beteglátogatás; búcsúlátogatás; egyházlátogatás; gyárlátogatás; iskolalátogatás; magánlátogatás; részvétlátogatás.
látogatási.
