leányzó
leányzó [ë] főnév -t, -ja, (ritka) lányzó (régies, irodalmi nyelvben, bizalmas)
Lány (2). Ravasz leányzó; nagy darab leányzó. Ez a kis leányzó volt az én örömem, Az egyetlen rózsa tüskés életemen. (Petőfi Sándor) Nyiss ablakot, szép leányzó! (Arany János) Álmosan nézte a táncos párokat, és eleinte ügyet sem vetett a leányzóra. (Krúdy Gyula) Vén, rokkant kapukba piros leányzók állnak. (József Attila)
Szólás(ok): (argóban) nem v. semmit sem változtat a leányzó fekvésén: nem változtat a helyzeten, a dolgon.
