lebélyegez
lebélyegez ige
1. tárgyas <Postai küldeményt, okiratot> bélyegzővel (II. 2), pecséttel ellát; lepecsétel. Lebélyegzi a csomagot, a levelet. Az igazolvány még nincs lebélyegezve. || a. tárgyas <Élelmiszert, kül. húst> ily módon fogyasztásra alkalmasnak minősít. A vágóhídon a húst megvizsgálták és lebélyegezték. || b. <Állam pénzt v. államkötvényt> bélyegző ráütésével v. bélyeg ráragasztásával, rendsz. megváltozott értékben, továbbra is érvényesnek ismer el. A pénzt lebélyegezték.
2. tárgyas (tárgy nélkül is) (üzemi élet) Lebélyegez (vmit): ellenkező lapjára bélyegzőórával az időpontot ráütteti. Lebélyegezted a lapodat? Pontosan négykor lebélyegzett.
lebélyegeztet; lebélyegzett; lebélyegző.
