lebukás
lebukás főnév -t, -ok, -a
Általában a lebukik igével kifejezett történés; az a tény, hogy vki lebukik (vhonnan). A lóról, a tetőről való lebukás. || a. (bizalmas) Rendőrkézre jutás. A fosztogató banda lebukása. || b. (bizalmas) Az a történés, hogy vki (magas) állásából hirtelen, szégyenletesen alacsonyabb állásba, beosztásba kerül. A főnök lebukása nagy szenzációt keltett.
