lecsapódik
lecsapódik tárgyatlan ige
1. <Felfelé nyíló ajtó, fedél> hirtelen, nagy erővel lezárul, lecsukódik. A padlásajtó, a szellőztető ablak lecsapódott. Ali parancsára lecsapódtak az érckapuk. (Jókai Mór) || a. <Vmely szerkezet, készülék, ill. lecsapható, rendsz. rugós (alkat)része, eleme> a feszítőerő v. a feltámasztás megszűntével kattanva v. csattanva (egy kattanással, kattanó mozdulattal) lejjebb, lefelé, alsó helyzetbe ugrik, vágódik, csapódik. Lecsapódik az egérfogó, az automata (biztosíték).
2. <Levegőben szálló, repülő tárgy> a magasból hirtelen leesik, levágódik. Az üldözők golyói … körüle csapódtak le. (Jókai Mór)
3. <Füst, köd> leszáll, leereszkedik. Magas a légnyomás, lecsapódik a füst.
4. <Vmely anyag hűtés, lehűlés következtében> légnemű halmazállapotából cseppfolyóssá válik. A párából a falakra víz csapódik le. A higanygőz lecsapódik.
lecsapódó; lecsapódott.
