lekanyarít
lekanyarít tárgyas ige lekanyarint (kissé bizalmas)
1. <Vmiből egy, többnyire jókora részt> körben haladó v. ívelő mozdulattal lemetsz, levág, lehasít. Lekanyarít egy darab kenyeret. Jókorát lekanyarított a sonkából. A rétből a maguk számára lekanyarítottak öt holdat. Lekanyarítottam magamnak egy darab szalámit, három ujjnyi vastagon. (Kosztolányi Dezső)
2. <Vállon, nyakban hordott ruhafélét> ívelő mozdulattal levesz, levet kül. saját magáról. Palástját lekanyarította a válláról. Puskáját lekanyarította. Lekanyarította bíbormentéjét a válláról. (Mikszáth Kálmán) Tarisznyáját kivették feje alól … Szűrét lekanyarították róla. (Eötvös Károly)
3. Ívelt vonalban lefelé vezet, fordít, irányít vmit. Az írást lekanyarítja. Az aláírás végét (jól) lekanyarította. Az utat itt lekanyarítják a falu felé. || a. Lekerekít. A deszka végét lekanyarította.
4. (átvitt értelemben, ritka) <Írásmunkát> sebtében leír. [A füzetben] a nekünk feladott tárgy volt, de milyen pompásan kidolgozva? Csak kevés ideig haboztam …, sebesen kanyarítottam le. (Mikszáth Kálmán)
5. (átvitt értelemben) <Ütést> lendületes mozdulattal leken, lehúz (III. 2). Lekanyarít egy pofont.
lekanyarítás; lekanyarítgat; lekanyarítható; lekanyarító; lekanyarított; lekanyaríttat.
