lengedez
lengedez [e-e-ë v. ë-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë] lengedezik [e-e-ë v. ë-e-ë] <Rendsz. csak néhány kapcsolatban.>
1. (választékos) Meg-megújuló, egymást gyorsan váltó mozgással hosszasabban leng. Vidáman lengedeznek a zászlók. A fák levelei lengedeznek a szellőben. Ott megy ő, az ősz vezér; szakálla Mint egy fejér zászló lengedez. (Petőfi Sándor) Sátrak lengedeznek puha zöld pázsiton. (Arany János) Álláról régies kecskeszakáll lengedezett. (Kosztolányi Dezső)
2. (irodalmi nyelvben) Alig észrevehető, könnyed, enyhén hullámzó mozgással mozog. A hó lengedezve bémehet az ágyakra – de lehet-é ágynak híni egy leterített pokrócot a földre? (Mikes Kelemen) Ezredeket lehetett volna a varjakból alakítani, amint az északnyugati széllel szemközt lengedezve, hintázva, keringve mentek hazafelé. (Krúdy Gyula)
3. (ritka) <Szél, illat> így halad, terjed. Lágy, hízelgő szellők lengedeznek. (Jókai Mór) A pomádészag, amely felőle lengedezett, éppenséggel nem volt fővárosias. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: átlengedez; belengedez; körüllengedez; meglengedez; végiglengedez.
lengedezés.
