leolvad
leolvad tárgyatlan ige
1. <Szilárd, ill. megfagyott anyag, kül. hó, jég> megolvadva lefolyik, leválik, esetleg elpárolog vmiről. A csizmájáról, a háztetőről leolvadt a hó. A nagy hőségben a vaj leolvadt a kenyérről. A dél leolvadt a fákról. Mulatságos volt, ahogy a nagy emberek gubájáról leolvadt a hó. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) Leolvad vmi: vminek a száma, mennyisége vmilyen mértékben v. mértékig csökken, megcsappan. Nagyon leolvadt a jövedelme. A bevetetlen terület erősen leolvadt. A város lakossága húszezer főre olvadt le. Tizenkét esztendeig tartott … a rettenetes élet. A résztvevők megőszültek bele; többen el is haltak, számuk leolvadt már negyvenre. (Jókai Mór) Leolvadt a nagy hírhedt vagyon. (Mikszáth Kálmán)
leolvadás; leolvadó; leolvadt.
