levegős
levegős [e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <hely(iség), tér>, amelyben a levegő akadálytalanul áramlik, könnyen cserélődik. Levegős csarnok, folyosó, műhely, szoba, terem, udvar. Sokkal levegősebb, tágasabb volt ez a csarnok, semhogy komolyan melegedni lehetett volna benne. (Krúdy Gyula)
2. (átvitt értelemben) Zavartalan áttekintést, könnyű tájékozódást, távlatot nyújtó, zsúfoltság nélküli. Levegős terület; levegős elrendezés, összeállítás. || a. (átvitt értelemben, művészettörténet) <Képzőművészetben> a távlatot, a levegő rezgését, játékát éreztető, könnyed vonalszerűséggel rajzolt <alkotás>. Levegős kép.
levegősség.
