locskafecske
locskafecske [ë-e v. e-e] melléknév (népies, kissé rosszalló)
Folytonosan, sokat és fölöslegesen beszélő, locsogó-fecsegő, csacsogó; locska, locsi-fecsi. Locskafecske gyerek, menyecske, vénasszony. Ki beszéli most azt a súlyos, gondolatokkal teljes nyelvet ebben a locskafecske világban? (Jókai Mór) || a. Ilyen személyre valló, jellemző. Locskafecske beszéd. Locskafecske mendemonda! | Én tudom, amit tudok. (Jókai Mór)
