lottyan
lottyan tárgyatlan ige -t, -jon (csak egyes szám 3. személyben, gyak. -t ragos mértékhatározóval) (ritka, hangutánzó)
<Nagyobb tömegű folyadék v. híg anyag nem egészen telt nagyobb edényben> hirtelen megmozdulva az edény oldalához csapódik, és jellegzetes, mély, erősebb, loccsanó hangot ad; loccsan. A rázós úton a hordóban nagyot lottyant a víz. || a. <Folyadék v. vmely híg anyag nagyobb mennyisége az edényből> ilyen hangot adva hirtelen kiömlik, kicsapódik vhova; (ki)loccsan. A felborult vödörből ruhájára lottyant a moslék. A … híg mészlé a cigánygyereknek … képébe lottyant. (Vas Gereben) || b. <Folyadék, híg anyag a beleeső, csapódó nagyobb, súlyos tárgy v. test hatására> loccsanó hangot adva megmozdul, fölcsapódik. Nagyot lottyant a sár, amikor belelépett. || c. <Folyadékba, híg anyagba eső, csapódó nagyobb, súlyos tárgy, test> a folyadékot, híg anyagot megmozgatva, fölcsapva, loccsanó hangot ad. Nagyot lottyant a vízbe dobott kő.
Igekötős igék: kilottyan; lelottyan; meglottyan; összelottyan; rálottyan; szétlottyan.
lottyanás; lottyanó; lottyant melléknév.
