mágia
mágia főnév mágiát, mágiája, (elavult) mágyia
Főleg az ókorra és a középkorra jellemző, a felvilágosodás kora óta azonban háttérbe szorult, titkos tudománynak tekintett okkult tan, amelynek segítségével természetfölötti erőkben hivő személyek, csoportok szellemeket vélnek felidézni, ill. egyéb babonás műveleteket (pl. csillagjóslás, kézjóslás, asztaltáncoltatás) végeznek. ® Fehér mágia; ® fekete mágia. A középkori mágiát is az emberek korlátoltsága és hiszékenysége éltette. [Akli] otthonos volt a mágiában. (Mikszáth Kálmán) || a. Természetfölötti erőknek bizonyos személyek révén történő állítólagos felidézése, ill. az emberek szolgálatába való állítása; varázslás, varázslat. Teljesen zagyva elme volt, még a mágiában is hitt. Az asztalon pedig halommal Egy gólyalábu cirkalommal Sötét, kormos edények állnak: Eszközi bűvös mágyiának. (Arany János)
mágiás.
