magyarázó
magyarázó melléknév
Olyan <személy>, aki (vmit) magyaráz. Jól magyarázó tanár; a politikai helyzetet magyarázó előadó. || a. Olyan <megnyilatkozás>, amelyet vminek a magyarázatául szántak, v. amely vmilyen magyarázatot tartalmaz. Magyarázó jegyzet, megjegyzés; a nyilatkozatot magyarázó körülmény; magyarázó szöveg ¬. || b. (nyelvtudomány) Magyarázó mondat: olyan m., amely az előző mondatnak magyarázatát adja, v. az előző mondat tartalmának, esetleg vmely részletének értelmét más szavakkal körülírja, újra kifejti, ill. megfogalmazását helyesbíti. (Pl. a következő összetett mondatok második tagja: Kenyeret dagaszt, sütni akar. Ez a ház éppen száz lépés ide, vagyis hetvenöt méterre van tőlünk. „Befordultam a konyhára, Rá gyujtottam a pipára … Azaz rá gyujtottam volna, Hogyha már nem égett volna.” (Petőfi Sándor) || c. Magyarázó kötőszó: ilyen m. kapcsolására használatos k. (pl. azaz, tudniillik, ugyanis, vagyis, hiszen).
Szóösszetétel(ek): hírmagyarázó.
