mángorló
mángorló melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki mángorol; mángorlást végző, alkalmilag mángorlással foglalkozó. A lepedőket mángorló asszony; mángorló munkás.
2. Mángorlásra használatos <eszköz>. Mángorló nyújtófa.
II. főnév -t, -ja
1. Mángorlásra haszn., hengereken görgő v. rugókkal egymáshoz szorított, forgatható hengerekből álló készülék. A mángorló lent áll a mosókonyhában. Akárhová dugom a pincekulcsot, megtalálja. Ma már a mángorló alá rejtettem. (Gárdonyi Géza) A régi félszer ott áll az udvaron | négy vályogoszlopon, benn mosókemence, mángorló, | ócska lom. (Babits Mihály) || a. (népies) Keményfából készült, vastagabb deszkaforma, alul hullámos felületű nyeles eszköz, amellyel a sodrófára felcsavart fehérneműt mángorolják. || b. (népies) Ugyanez a sodrófával együtt.
2. (műszaki nyelv) Olyan készülék, gép, amellyel mángorolnak (2).
Szóösszetétel(ek): mángorlófa.
mángorlós.
