másolás
másolás főnév -t, -ok, -a
1. A másol (1–3) igével kifejezett cselekvés, tevékenység, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit (le)másolnak, ill. az a tény, hogy vki (le)másol(t) vmit. Felületes, hanyag másolás; a feladat, a festmény, az irat, a rajz másolása; a negatív másolása. Hibát ejtett másolás közben. Zölddé fakult frakk zsakettje a könyökén kiszakadt a sok másolástól. (Kuncz Aladár) || a. (elavulóban) <A gépírás és a különféle sokszorosító eljárások közkeletűvé válása előtt:> az a foglalkozás, munka, hogy valaki díjazásért szövegeket, kül. iratokat másol(t). Másolással kereste kenyerét. Felesége a padlót mossa | s ő másolás után lohol. (József Attila)
2. (ritka) Ennek eredménye; másolat. Az egész dolgozat csak másolás.
Szóösszetétel(ek): fénymásolás.
másolási.
