megacéloz
megacéloz [g-a] tárgyas ige (választékos)
1. Megacéloz vkit: vkinek testét, szervezetét vmely folyamat, eljárás acélossá, erőssé, edzetté, ellenállóvá teszi; megedzi. A sport megacélozta izmait.
2. (átvitt értelemben) Megacéloz vkit: vkinek jellemét, lelkét <önmaga v. vmely élmény, hatás> határozottá, keménnyé, szilárddá teszi; megerősíti, megkeményíti. A sok nehéz küzdelem megacélozta jellemét. A Legszebb Asszony mienk: s mi acélozza meg jobban a férfi erejét? (Babits Mihály) Linában van akaraterő s az, hogy neki kell gondoskodni a gyermekeiről, megacélozza. (Móricz Zsigmond)
megacélozó; megacélozott.
