megbeszél
megbeszél tárgyas ige
1. Megbeszél vmit (vkivel): vmely ügyre, teendőre vonatkozó véleményét, észrevételeit kicseréli más érdekelt személy véleményével, észrevételeivel, hogy vmely közös állásfoglalásban megállapodjanak. Alaposan, kimerítően, részletesen megbeszél vmit. Megbeszélte társával a munka menetét. Megbeszélték a teendőket. Megütődött rajta Lajos eleinte: | Nem állni ki, szégyen, … Kiállani … ej, mit! … | Hallgat azért erről, de vigyázó gonddal A lehetőséget megbeszéli Konttal. (Arany János) Három napig nem jövök el – mondottam. Beszéljék meg, angyalom, a mamával. (Gárdonyi Géza) A komoly idősebb liberális mágnások, akik maguk közt a legfontosabb tennivalókat beszélték meg, … előjöttek. (Móricz Zsigmond)
2. Vkivel megbeszél vmit: vkivel megállapodik vmiben. Megbeszéli az időpontot, a találkozót, a találkát. Nem így beszéltük meg! Megbeszéltek valamit, hogy elmennek valahová Rómába. (Karinthy Frigyes)
megbeszélget; megbeszélhető; megbeszélő; megbeszélt; megbeszéltet.
