megejtő
megejtő [ë-e; g-e] melléknév -n v. -en [e]
Általában olyan, aki, ami megejt vkit, vmit.
1. (hivatalos) Olyan <személy>, aki előírás szerint elvégez vmit. A vizsgálatot megejtő ellenőr.
2. (választékos) Olyan <személy>, aki vmely leányt elcsábítva teherbe ejt. A leányt megejtő szoknyavadász.
3. (átvitt értelemben, választékos) Igéző, lenyűgöző <jelenség>. Megejtő modor, szépség. Az orosz legény szép legény volt, s a hangja, oh a hangja … megejtő volt. (Ady Endre)
