mélységes
mélységes [ë] melléknév -en [e], -ebb [e]
1. Nagyon mély (I. 1–2). A pokol mélységes fenekére kíván vkit. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben, választékos) Nagyfokú, nagyon nagymértékű. Mélységes bánat, fájdalom, gyász, hódolat, nyugalom, tisztelet, tudatlanság, utálat; mélységesen megvet vkit, vmit; mélységesen hallgat. Mért vonúl magányba a mélységes bánat? Mért búvik sötétre a vérig vert állat? | …Természet törvénye vagyon mindezekbe. (Arany János) Olyan mélységes szeretet ébredt benne [az asszony iránt] mintha az anyját látta volna. (Kosztolányi Dezső)
