mese
mese [e-e] főnév mesét, meséje [e-e]
1. (irodalomtudomány) A nép ajkán élő, szájról szájra járó, csodás, hihetetlen elemekkel teleszőtt, rendsz. prózai, ritk. verses, költött elbeszélés. A mesék birodalmába tartozik; mesébe illő: hihetetlen, csodálatos; ilyen még a mesében sincs: teljesen hihetetlen, csodálatos, nem létező, lehetetlen; meset hallgat; mesét mond; mesét olvas. Tarka lepke, kis mese | Szállj be Laci fejibe. (Petőfi Sándor) Ölés, gyilkolás, háború, fosztogatás, emberirtás, országpusztítás, valláshirdetés a magyar dalban és mesében ismeretlen. (Eötvös Károly) Úgy érezte, hogy mától fogva mesék és kalandok birodalmában fog élni. (Babits Mihály) || a. Íróknak, költőknek prózában v. versben írt, a nép ajkán élő meséket utánzó költött elbeszélése. Oktató, tanító mese; Andersen, Fáy András, Krilov meséi; róla → szól a mese; mesét költ, sző. || b. Találós mese: olyan rendsz. rövidebb (népi) epikus alkotás, amelyben v. a mesélő v. a mese egyik szereplője egy v. több találós kérdést tesz fel, s erre v. ezekre rendsz. a hallgató(ság) felel meg.
2. Regény, elbeszélés, színmű v. dalmű vázlata, cselekményének rövid foglalata, tartalma, ill. maga a cselekmény. Az opera, a regény meséje. A darabnak érdekes meséje van. A második felvonásban fordul a mese. Alig van meséje e novellának. A regényírónak joga van egy hosszas munkában igen kevés mesét adni. (Kemény Zsigmond) Ez a darab… vidám perzsiflázs, melyben nem kell túlságosan komolyan venni se a mesét, se az alakokat. (Ambrus Zoltán) [A színdarabban] kevés mese van…, de annál több helyzet és szín. (Karinthy Frigyes)
3. (bizalmas) Olyan elbeszélés v. állítás, amely túllépi a valószínűség határát, s ezért általában nem fogadható el igazságnak. Mese! Ez csak mese! (bizalmas) Mese habbal: egy szót sem hiszek belőle. A… grófi család kincseiről, gazdagságáról mesék keringtek. (Mikszáth Kálmán)
4. Olyasmi, ami a valóságban nem szokott előfordulni, ezért hihetetlen v. éppen lehetetlen, nem létező. Mesének tűnt fel előtte minden, amit látott. A király-lyány: mese, János, | De nincs élőbb a mesénél. (Ady Endre) || a. (kissé bizalmas) Az igazság leplezésére, mások félrevezetésére, megtévesztésére kitalált híresztelés, koholt magyarázat, koholmány. Ez nem mese. Különféle meséket talált ki arról, hogy miért késett el. Föltálalták a régi mesét. Ügyes mesékel hitegette őket. Abban főtt a fejem, hogy micsoda mesét gondoljak ki, amit urambátyámnak elmondjak. (Jókai Mór) Egy emberöltőn folyt a dáridó | S ékes meséje Toldi hűségének… (Ady Endre) || b. (argóban) Nincs mese: ezen fölösleges vitatkozni, ez így van; ennek meg kell lenni; nincs kifogás; nem lehet ellene semmit sem szólni, tenni.
5. jelzői használat(ban) (bizalmas) Mesés (3). Mese nő; mese siker; mese üzlet.
Szóösszetétel(ek): 1. mesedráma; mesefilm; meseforma; mesegyűjtemény; mesegyűjtő; mesehit; mesehős; meseírás; meseirodalom; meseköltő; mesekör; mesemondás; meseszó; meseszöveg; mesetündér; mesevilág; 2. állatmese; csalimese; dajkamese; gólyamese; gyermekmese; népmese; parasztmese; rémmese; tündérmese.
