mindaz
mindaz [d-a] névmás, általános, mutató
I. (főnévi, mindig az aki, ami vonatkozó névmás előtt, amelyre utal) Minden oly személy, dolog; azok a személyek, dolgok együtt, mind. Mindazok, akik tagadják, hogy… Mindaz, amit elmondtam, arra vall, hogy… Mindannak, ami történt, az a következménye,… Megvetéssel nézett mindazokra, akik haszontalan fecsegéssel töltötték… az időt. (Krúdy Gyula) Mindaz ellen, amitől félt, a család volt számára a menedék. (Kosztolányi Dezső)
II. (melléknévi, rendsz. határozott névelős főnév előtt; a mellékmondatban aki, amely v. ami vonatkozó névmás) mindaz a(z) …; mindazok a(z) …: azok a… Mind, együtt. Mindazok a személyek, akik megjelentek… Mindaz a panasz, amelyet hallottam, arra késztet, hogy…
