mocskol
mocskol tárgyas ige -t, -jon
1. (ritka) Mocskossá, piszkossá tesz vmit. Reggeltől estig mocskolja a ruháját. Tibor sírva fakadt. A lány is. Együtt sírtak. Keserű könnyek mocskolták fiatal arcukat. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, kissé durva) Gyalázó, becsmérlő, rágalmazó szavakkal illet vkit. Szidták, mocskolták egymást a szenvedélyesebbek. (Vas Gereben) Nem tűröm, azért sem tűröm el, ha a gazdámat mocskolják. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, népies) Dorgál, szid. Mindig csak mocskolja azt a gyereket.
Igekötős igék: bemocskol; lemocskol; megmocskol; összemocskol.
mocskolás; mocskoló; mocskolt.
