monumentális
monumentális [ë] melléknév -an, -abb
1. (választékos) Környezetéhez viszonyítva feltűnően nagyméretű, arányaival és formáival csodálatot, felemelő érzést keltő, hatalmas <térbeli alkotás>. Monumentális építkezés, kép, szobor, tér. A túlsó oldalon volt egy bástyaszerű bejárat …, s mikor lépdeltek fölfelé, Pista arra gondolt, hogy a börtönbe viszik. A régi monumentális építkezéseknél vannak ilyen kőbe faragott lépcsők. (Móricz Zsigmond) || a. (művészettörténet) Monumentális stílus: nagy térhatásra szánt műveken kialakított, a lényeges formai elemeket erősen hangsúlyozó, a részleteket háttérbe szorító s., amely kis terjedelmű műalkotáson is érvényesülhet.
2. (ritka, választékos) Mondanivalójának jelentékenységével terjedelmén túlnövő v. nagy terjedelmével is felemelő v. csodálatot keltő <irodalmi v. zenei alkotás>. Berzsenyi monumentális ódái. A Toldi trilógia és Az ember tragédiája monumentális költői művek.
