morgolódik
morgolódik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (hangutánzó)
Elégedetlenségét, haragját, bosszúságát magában, artikulálatlan, morgó hangon v. szűk körben ismételten hangoztatott neheztelő, haragos, bosszús megjegyzésekkel kifejezi, nyilvánítja; zsörtölődik. A bakák a fronton morgolódtak a gyatra ellátás miatt. Ne morgolódj minden semmiségért! Könnyű … innen a szürke szakáll közül morgolódni a tüzes mennykő fiatalságra. (Jókai Mór) || a. (ritka) <Hallgató(ság)> morogva, dünnyögve jelét adja, hogy unja az elbeszélést, az előadást. Nem köhintett senki, nem morgolódott senki. Meg sem moccantak. (Móricz Zsigmond)
morgolódás; morgolódó.
