múltkoriban
múltkoriban [ú v. u] határozószó (rendsz. határozott névelővel)
A közelmúltnak egy pontosabban meg nem határozott időpontjában v. időszakában; (a) múltkor (1). A múltkoriban sokat esett az eső. (A) múltkoriban vett a feleségének egy új kabátot. Kálváry úr a múltkoriban végigsétált az épülő kőrúton. (Herczeg Ferenc) Olyan hír is volt már a múltkoriban, hogy az ügyvéd urat befogják, mert azt mondta, hogy nem enged a negyvennyolcból. (Móra Ferenc)
