nehezül
nehezül [e-e] tárgyatlan ige -t, -jön (irodalmi nyelvben)
1. Nehezedik (1–4). Éreztem, hogy nehezülnek szempilláim. (Gyulai Pál) Lidérc nyomása nehezül a világra. (Péterfy Jenő)
2. (ritka) Vmitől nehezül: vmitől nehéz. A hatlovas hintóban egy úri asszony ült, Aranytól és gyémánttól ruhája nehezült. (Garay János)
3. (ritka) Vmi nehezül vmin v. vmire: bajként, teherként rajta van; nehezedik (5). Negyven év forog le, közel egy fél század, Hogy ő sírba viszi a királyi házat: Haj! mert e családon vér nehezűl s átok. (Arany János) Egy nagy súly nehezült … lelkemen. (Arany János) Mind a ketten rabok maradnak … Ólomként nehezült a mellére ez a gondolat. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: elnehezül; megnehezül; ránehezül.
nehezülés; nehezülő; nehezült.
