népbarát
népbarát főnév (kissé régies)
1. Olyan (kül. értelmiségi) személy, aki a nép (3) érdekeit, a nép jogainak biztosítását rendsz. csupán elméletileg, nem pedig forradalmi eszközökkel törekszik előmozdítani. Meggyőződéses népbarát. Ráby … szentül meg volt győződve, hogy az a Kurovics a legdühösebb népbarát. (Jókai Mór)
2. jelzői használat(ban) Olyan <személy, dolog>, aki, amely a nép érdekeinek előmozdítását, jogainak védelmét szolgálja. Népbarát program, rendelkezés.
népbaráti; népbarátság.
