népbiztos
népbiztos főnév (történettudomány, politika)
<A Szovjetunióban 1944-ig és Magyarországon 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején> az államigazgatás központi szerveiben (népbiztosok tanácsa, kormány stb.) egy-egy igazgatási ág (pl. belügy, külügy, iparügy stb.) vezetésével az államhatalom legfelsőbb szervétől megbízott személy. Külügyi népbiztos, a népbiztosok Tanácsa
Szóösszetétel(ek): népbiztoshelyettes.
népbiztosi.
