népügyészség
népügyészség [p-ü-gyész-s] főnév (jogtudomány)
1. <1945–49 között> a népbíróság mellett működő vádhatóság. A népügyészség vádat emelt ellene. || a. A népbíróság mellett szervezett ügyészi testület. A népügyészség szervezése.
2. Ennek hivatali épülete, ill. helyiségei. Két órát töltött a népügyészségen.
3. (ritka) A népügyész tisztsége, hivatása. Népügyészséget vállalt.
népügyészségi.
