nőies
nőies [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Nőknél szokásos, nőkre jellemző. Nőies ellágyulás, szeszély. Ebben a regényben érvényesül leginkább a Goncourtoknak … jellemző tulajdonsága …: az érzések nőies gyöngédsége. (Ambrus Zoltán) || a. (főleg tagadó mondatban) Olyan <személy>, akiben teljes mértékben megvannak a nőre jellemző tulajdonságok. Ez az asszony nem nagyon nőies.
2. Külsejében v. magatartásában nőre emlékeztető <férfi>. || a. Ilyen férfira jellemző, hozzá tartozó; olyan, mintha női volna; nem férfias. Nőies arc, hang kéz, mozgás. Gyönyörű magas karcsú ifjú… arca nőiesen finom. (Jókai Mór) Ezek az emberek mások voltak, … könnyedén, kissé nőiesen mozogtak, a kiejtésük idegenes volt. (Kaffka Margit)
nőiesség.
