norma
norma főnév normát, normája (gyak. többes számban)
1. (választékos) Vmire vonatkozó (rend)szabály, irányelv, amely megszabja vmi végrehajtásának, elvégzésének, vki magatartásának módját. Erkölcsi, jogi, nyelvi norma. Ezekhez a normákhoz kell igazodnunk. Szem előtt tartották a normákat. A szerző megtartotta a hely, idő és cselekmény egységének normáját. || a. (műszaki nyelv, tudományos, hivatalos) Vminek megállapított v. általános, szokásos mértéke, nagysága, irányelve. Az íróasztal méreteinek normája; fogyasztási normák; hőmérsékleti, légnyomási norma; a csapadék normája; (politika) képviseleti norma: azoknak a képviselőknek, küldötteknek megállapított száma, akik vmely társadalmi szervezet tanácskozásain részt vehetnek; költségvetési normák.
2. (közgazdaságtan, üzemi élet) <A gazdasági-műszaki szervezés területén> vmely mutatószámnak bizonyos rendszeresen ismétlődő feladat esetére kötelezővé tett alsó v. felső határértéke, amely megszabja, hogy a feladat egységnyi részének elvégzéséhez milyen mennyiségű munkát, energiát, anyagot szabad felhasználni. || a. (közgazdaságtan, üzemi élet) Az időegységben teljesített munka mennyisége, az az egységként megállapított munkateljesítmény, melyet vmely dolgozónak megszabott idő alatt, meghatározott (műszaki) feltételek közt rendszeresen, folyamatosan kell elvégeznie. Alacsony(ra szabott), elévült, feszes, régi norma; szoros v. → szűk, laza, magas(an megállapított) norma; csomagolási, falrakási, fejtési, műszaki v. technikai norma; teljesítményi norma; → tudományos norma; a norma kidolgozása, megállapítása, felemelése, lazítása, növelése, szűkítése; a norma (túl)teljesítése; norma alatt; normán felül teljesít; csökken a norma alatt teljesítők száma; felállítja a normát; → fellazítja a normát; megállapítja, megdönti, megszorítja a normát; → szűkíti a normát; túlhaladja, túlteljesíti a normát. A régi normák a technikai fejlődés következtében elévültek. A norma túlteljesítése a kereset növekedésével jár. A norma helyes megállapítása a munkatermelékenység növelésének fontos feltétele. || b. (közgazdaságtan, üzemi élet) A norma (2, 2a) teljesítésére megállapított legkisebb idő. E munkadarab normája 42 óra. A tengely esztergályozásának normája 15 perc.
3. (nyomdászat) Ívjelzés, az ívnek apró számmal való megjelölése a könyv kötésekor történő összehordás megkönnyítésére. || a. (nyomdászat) A könyv apró betűs címe az ív első lapjának alján.
4. (elavult) Elemi iskola.
Szóösszetétel(ek): 1. normaalap; normacsaló; normacsökkentés; normaelőírás; normaemelés; normahamisítás; normairoda; normalazító; normamegállapítás; normaóra; normapénz; normarendszer; normaszakértő; normaszámítás; normaszűkítés; 2. csoportnorma; időnorma; teljesítménynorma.
normáz.
